200 éve született, 150 éve, 1861 májusában lett öngyilkos Teleki László. Nem volt vezetői alkat, az élet túlságosan nehéz feladatok elé állította – számára az öngyilkosság jelentette a kiutat, csakúgy, mint 80 évvel később leszármazottjának, Teleki Pál miniszterelnöknek.
Miközben a brit uralkodóház Londonban nagy csinnadrattával beharangozott fényűző esküvője vonja magára a fél világ figyelmét, s a legutolsó felmérések szerint a britek többsége újra hitet tett a monarchia mellett, idehaza Gerő András történészt az alkotmányos királyság visszaállításának gondolata foglalkoztatja. „Csak elvi síkon” – intett óvatosságra, az ELTE és a CEU professzora, akinek intézetét, a Habsburg Történeti Intézetet a Közép- és Kelet-Európai Társadalomkutatási Alapítványba olvasztják.
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák— császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett. A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténészt az új megvilágítás hátteréről kérdeztük.
Miként lehetett elfogadtatni a 162 esztendeje a debreceni Nagytemplomban ülésező országgyűléssel a Függetlenségi Nyilatkozatot és a Habsburg-ház trónfosztását, ha senki sem számolta meg a voksokat? Hermann Róbert hadtörténészt kérdeztük.
A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdeztük Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját.
Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló.
